Állomány hibák

Szeretnénk arra koncentrálni, hogy megelőzzük az esetlegesen hibásan, vagy nem a legtökéletesebben leadott anyagokat, ezzel is időt és nem utolsósorban költséget és bosszúságot megspórolva az egyre inkább rövidülő gyártási folyamatokban.

E miatt kívánunk segítséget nyújtani PDF írási segédletünkkel, valamint az elkészült PDF-ek ellenőrzését támogató PDF ellenőrzési segédletünkkel. Sajnos a PDF-ek komplexitása miatt ezekkel sem mindig könnyű kiszűrni, vagy javítani a leggyakoribb állományhibákat, ezért célszerű ezekkel tisztában lenni, és a forrásfájlban megszüntetni ezek okait.

 

Állományokban leggyakrabban előforduló hibák, és azok hatásai

Probléma Hatása lehet Javítható Többlet ráfordítás Jóváhagyás szükséges
 1. Alacsony felbontás Pixeles nyomat Nem Igen  Javíthatatlan anyag, nem megfelelő termék készíthető belőle
 2. Kifutó hiánya  Vágási probléma Nem Igen
 3. Nem beágyazott font Karaktervesztés Nem Igen
 4. Felesleges segédjelek Vágási probléma Nem Igen
 5. Rossz stanckontúr szeparáció Stancolási probléma Nem Igen
 6. Nem beazonosítható oldal Rossz oldalsorrend Nem Igen
 7. Vágásközeli tartalom Vágási probléma Nem Igen
 8. Rossz színbontás Nyomtathatósági gond Igen Van Igen  Javítható anyag, de elképzelhető, hogy eltér majd a megrendelő elvárásaitól
 9. Nem definiált vágás Mérethelyességi eltérés Igen Van Igen
 10. Rossz oldalméret Mérethelyességi eltérés Igen Van Igen
 11. Nem megfelelő színtér (RGB) Eltérő szín Igen Van Igen
 12. Nem megfelelő színtér (ICC) Eltérő szín Igen Van Igen
 13. Rossz felülnyomás (fekete, stanc) Nyomtathatósági gond Igen Van Igen  Nyomtathatóság érdekében korrekcióra szoruló anyag
 14. Vékony léniák 4 színből Nyomtathatósági gond Igen Van Igen
 15. Túl nagy szín összkitöltés Nyomtathatósági gond Igen Van Igen

 

1.   Alacsony felbontás


Alacsony felbontású képnek tekintjük a 150 dpi alatti felbontású képeket. Ezek azért kerülendőek, mert hiába mutat jó eredményt egy 72 dpi felbontású monitoron egy képanyag, ha a nagyfelbontású (akár 2400 dpi) nyomatokhoz már nem tartalmaz elég információt a részletekről.Ilyen esetekben figyelhető meg az úgynevezett pixelesedés, ami nagyban tudja rontani a késztermék élvezhetőségét.Fontos ezért, hogy megfelelő képanyag kerüljön kiválasztásra, ugyanis ha egy kép eleve nem tartalmaz elegendő részletet (például az internetről letöltött képek esetén), hiába állítjuk át a felbontását képszerkesztő programban, az eredmény nem lesz jobb minőségű!

 

2.   Kifutó hiánya


A Kifutó hiánya vágási problémákat okozhat az olyan grafikák esetében, amelyek teljesen a lap széléig érnek. Ebben az esetben ugyanis nagyobb területet kell megnyomtatni, és azt kisebbre vágni, hogy elkerülhető legyen a vágási pontatlanságból adódó esetlegesen kivillanó fehér (nyomatlan) rész megjelenése. Kérjük, hogy a kifutó meglétét mindig ellenőrizze a kész PDF-ben, és állítsa be az állomány oldalgeometriáját a megfelelő trimbox méret beállításokkal. A javasolt kifutó mérete 5 mm legyen, táblaborítók esetén pedig 15 mm!

Tipp: Már a kiadvány készítésének elején állítsa be kiadványszerkesztő programjában a megfelelő mértékű kifutót (bleed), hogy azzal együtt tudjon tervezni, és ne utólag kelljen vele foglalkozni.

 

3.   Nem beágyazott font


Mivel a feldolgozás, és rácsrabontás során a PDF-et a RIP programnak pontosan kell tudnia értelmeznie, ezért nagyon fontos, hogy a PDF állomány az ehhez szükséges minden információt tartalmazza. Ezen információk közül az egyik nagyon fontos a használt betűkészletekre vonatkozó információ. Mivel a PDF-et zárt állománynak tekintjük ezért annak tartalmaznia kell beágyazva minden, az értelmezéséhez szükséges információt. A fontbeágyazásnak két alternatívája van, melyek közül a PDF írásakor kell választani. A részleges beágyazás (subset), amikor csak a ténylegesen felhasznált karakterek kerülnek beágyazásra, illetve a teljes betűklészlet beágyazása. A harmadik lehetőség, mellyel nagy biztonsággal el lehet kerülni a fontproblémákból eredő hibákat, az a szövegek görbévé alakítása a kiadványszerkesztést követően. Ebben az esetben a szövegek nem karakterek, hanem mint vektoros objektumok kerülnek kódolásra az állományban.

 

4.   Felesleges segédjelek

A kiadványszerkesztő programok által a PDF írás során opcionálisan felrakott néhány segédjel az íves ofszet technológia esetén teljesen felesleges, mivel a gyártás során nem oldalanként hanem ívenként történik a nyomtatás így a festék terhelés és a passzer állításra is nyomdánk saját segédjeleket használ, melyek eltérnek a szerkesztő programok által felajánlottaktól. Ezek a felesleges jelek inkább károsak, hiszen megjelenésükkel sokszor fontos millimétereket vesznek el az oldalak kifutóiból, melyek feltétlen szükségesek a gyártástechnológia szempontjából.

Tipp: PDF írásnál kikapcsolhatóak az automatikus jelek használata (Marks and Bleeds). A vágójeleken kívül (Crop marks) ne használjon egyéb jeleket!

 

5.   Rossz stanckontúr szeparáció

Stancolt termékek esetén fontos, hogy a stancszerszám készítéséhez szükséges stanckontúr megfelelően illeszkedjen a grafikához, de egyszerűen el is lehessen választani attól az állományban, hiszen a nyomtatáskor nem szabad semminek megjelennie a nyomaton a stanckontúr elemeiből. Ezt úgy lehet a legkönnyebben biztosítani, ha a stankontúr elemeit egy elkülönített (a nyomatásnál nem használt) direktszín csatornára tesszük. Fontos továbbá, hogy a kontúr elemei felülnyomottra (overprint) legyenek állítva, így biztosítható, hogy a stancot tartalmazó szeparáció lekapcsolása után sem marad ott negatívból a stanckontúr.

Tipp: Ellenőríze az elkészült PDF-ben lévő stanckontúr beállítását az Adobe Acrobat Pro Output Preview-ban történő, a stanckontúrt tartalmazó színcsatorna lekapcsolásával.

 

6.   Nem beazonosítható oldal

Nehezen beazonosíthatóak az oldalak (ezáltal veszélyeztetve a megfelelő oldalsorrendet), ha a kiadvány nem tartalmaz oldalszámokat és a leadott állományok nevei alapján nem pontosan egyértelmű egy adott oldal pontos elhelyezkedése a kiadványban. Ezért, ha nem egy PDF állományban adja le a teljes kiadvány összes oldalát, akkor fokozottan ügyeljen a fájlok egyértelmű elnevezésére! Például belív15-38.pdf, belív39-45.pdf.

 

7.   Vágásközeli tartalom

A képeken a piros vonalak a vágások helyét mutatják. Jól látszik hogy az egyik esetben túl közel vannak a tartalmi elemek a vágások pozícióihoz. Ebben az esetben fenn áll a veszélye annak, hogy a technológiából adódó 1-2 milliméteres vágási ingadozások miatt levágódik néhány fontos oldalrészlet. Érdemes tehát a nem kifutásra szánt lényeges tartalmi elemeket legalább 3-4 milliméternyire elhelyezni a leendő vágások helyétől.

 

8.   Rossz színbontás

Mivel a színek helyes szeparációját elsősorban a gyártandó termék paraméterei határozzák meg, ezért leginkább akkor fordul elő nem megfelelő színbontás, ha a kapott állomány nem a megrendelésben meghatározott színcsatornákat tartalmazza. Tehát a legalább egy direkt színnel (Pantone) is nyomtatandó termékekhez leadott állomány nem megfelelő, ha abban minden elem CMYK értékekre van bebontva. Ugyanakkor az sem megfelelő ha egy CMYK-val nyomtatandó anyag állományban véletlenül direktszín csatorna maradt. Továbbá gyakran előforduló hiba még az egyszínes (például csak fekete szöveget tartalamazó) termékek esetében, hogy az állományban marad valamilyen CMY színkitöltéssel rendelkező elem.

Tipp: Az elkészült PDF-et leadás előtt érdemes mindig Adobe Acrobat Professional program Output Preview eszközével megvizsgálni, hogy valóban megfelel-e az elvártaknak.

 

9.   Nem definiált vágás

A vágás helyének pontos meghatározása elengedhetetlen az állományokban, hiszen kifutással együtt a leadott grafikai anyag nagyobb mint a végleges vágott méret, ezért nem mindegy hogy a vágás ezen belül hol történik. A vágás meghatározásának alapvetően két módja létezik. Az egyik esetben egy rajzolt vágójellel lehet jelezni a vágás helyét, de ez kevésbé szerencsés többek között (a 4. pontban leírt), a segédjelek esetenként “kifutást csökkentő” volta miatt. Praktikusabb a PDF-hez mint metaadat hozzáfűzni a megfelelő trim box beállítását, mely egyértelműen képes jelezni a vágás helyét. Ezt a beállított trim box méretet a nyomdai PDF workflow szoftverek is képesek értelmezni, és segítségével mindig a megfelelő pozícióba berakni automatikusan a vágójeleket.

Tipp: A tördelőprogramban a dokumentum (page) mérete mindig egyezzen meg a végleges vágott mérettel, így egyszerűen biztosítható a megfelelő trim box beállítás.

 

10.   Rossz oldalméret

Nem megfelelő oldalméretnek tekintjük azokat az állományokat, ahol a fájlban meghatározott végleges vágott méret eltér a számunkra leadott megrendelésben szereplőtől. Illetve természetesen a 9. pontban (Nem definiált vágás) leírtak esetén is, ha nem lehet egyértelműen megállapítani a vágás pontos helyét a kiadványban.

 

11.   Nem megfelelő színtér (RGB)

A nyomdagépek CMYK színrendszerben működnek, ezért a nyomtatandó képeknek is ilyen CMYK színrendszer szerinti kódolásúaknak kell lenniük. A fényképezőgépek és monitorok RGB színrendszerben dolgoznak, ezért a véglegesen leadott anyagban a képeket át kell konvertálni RGB színtérből CMYK-ba. Mivel a két színrendszer által megjeleníthető színek eltérnek egymástól ez a konverzió jellemzően színváltozással járhat, ezért nagyon fontos hogy a konvertálás ne a nyomdában történjen, hanem a képszerkesztés kezdeti fázisában, hogy a színek beállítása a megfelelő színtérben történjen.

Tipp: A színkonverziónál mindig figyeljen a helyes színprofil beállításokra! Egy rosszul beállított ICC színprofil nem megfelelő színbontást eredményezhet! Lásd a 12. pontban (Nem megfelelő színtér (ICC)) leírtakat.

 

12.   Nem megfelelő színtér (ICC)

Nem megfelelő a színtér, ha a színbontás során nem a nyomtatási technológiának, vagy nem a nyomtatás során használt papírnak megfelelő ICC színprofil alapján történt. A megfelelő színprofilokról bővebb információt talál honlapunkon (ICC Színprofilok) menüpontja alatt. Gyakori hiba, hogy a Photoshop alapértelmezett beállításait megtartva a U.S. Web Coated (SWOP) színprofillal történik a színbontás, amely így nem európai szabványok szerint készül, és nem várt színeltéréseket eredményezhet.

Tipp: Megfelelően kalibrált monitoron nézve az állományt, a megfelelő színprofillal nagyon jó megközelítéssel lehet szimulálni a nyomtatás színeit, ezáltal még a retusálási fázisban korrigálni lehet a képeket a lehető legjobb megjelenés érdekében.

 

13.   Rossz felülnyomás (vékony léniák, stanc)

Felülnyomott (overprinted) tulajdonságúnak nevezünk egy grafikai elemet, ha az a vele átfedésbe kerülő (alatta levő) egyéb objektumok kitöltését nem befolyásolja. Ha valami nem felülnyomott, akkor “kiüti” (knock out) maga alól a többi objektumot. Mindkét eset lehet jó is és rossz is, ami az adott szituációtól, illetve a kívánt vizuális hatástól is függhet! Azonban nagyon fontos, hogy a papírnyúlás miatt a nem felülnyomott elemek illeszkedése pontatlan is lehet, ezért célszerű az alacsonyabb fokozatú fekete szövegeket, vékony léniákat, vonalkódot stb. mindig felülnyomottra állítani ha azok valamilyen egyéb objektumot fednek! Ugyanakkor kerülendő a “fehér színű” objektumok felülnyomottra állítása, ugyanis ebben az esetben azok eltűnek nyomásnál! Stanckontúr esetén különösen fontos, hogy a stanc elemei minidg overprintre legyenek állítva!

Tipp: A nem várt esetek elkerülése érdekében minden esetben kapcsolja be grafikai programjában az Overprint Preview megjelenítési módot, amely képes szimulálni a felülnyomási beállítások végeredményét.

 

14.   Vékony léniák 4 színből

Az ofszet nyomtatás során az egyes színkivonatok (CMYK) a nyomógépben egymást követő műveletek során kerülnek a papírra, ezért fokozottan kell ügyelni az egyes színek egymáshoz való tökéletes illeszkedésére. Valamint a technológia sajátosságaiból adódóan nedvesség is éri a nyomatot, így bizonyos képrészek fokozottan érzékenyek lehetnek a színilleszkedésre és az esetleges papírnyúlásokra. Ilyen elemek a vékony léniák több színből (CMYK színek egymásra nyomva), illetve több színből álló felületekben lévő negatív vékony vonalak.

Tipp: Kerülje a jobb nyomtathatóság érdekében a 0,2 pt-nál vékonyabb léniák használatát több színből vagy negatívba beforgatottan, különösen a több színűből álló vékony rajzolatú, vagy alacsony fokozatú betűk esetén.

 

15.   Túl nagy festék összfedettség

Íves ofszet technológiánál az egymásra nyomtatott színkivonatok (CMYK) százalékos összkitöltési aránya idális esetben nem jó, ha meghaladja a 280%-ot. A 300%-os összfedettségnél több pedig már súlyos nyomtathatósági problémákat okozhat. Ezért kérjük, hogy törekedjen az ilyen jellegű képelemek használatától. Amennyiben nagy felületen van szükség mély fekete nyomtatására javasoljuk, hogy ezeket a felületeket K:100% + C:40% fedettséggel lássa el.

Tipp: Az egyes felületek színbontását (összfedettségét) egyszerűen ellenőrízheti a kész PDF-ben az Adobe Acrobat Pro programban a Tools/Print Production/Output Preview eszköz segyítségével.