FAQ Category: Speciális technológiák

A megfelelő ívméret meghatározásához fontos, hogy a nyomdagép számára elengedhetetlen nyomdai jeleket, és azok mellett technológiailag szükséges szabad papírfelületeket is biztosítsunk az alábbiaknak megfelelően.

Figyelem! Ha ívnyomás esetén előre láthatóan nem tudnak teljesülni a méretezésben leírtak, akkor mindenképpen egyedi egyeztetés szükséges a megrendelés leadásakor!

Kilőtt állomány leadásakor kérjük tartsák be az alábbiakat

– Az ábra szerinti méretezés.
– A kilőtt állomány a teljes papírméretre készüljön.
– Terhelési skálát ne tegyenek az ívre, de a helyét feltétlenül szükséges kihagyni.

Y (ív magassága): A papírív teljes magassága.
G (ívfogás): 10 mm nem nyomtatható felület.
S (skála magasság): 10 mm magasság a nyomatás ellenőrző skála számára fenntartva. A skála bárhol elhelyezhető az íven.
X (ív szélesség): A papír teljes szélessége.
M (margó): A papír mindkét szélén szükség van 5 mm tiszta papír felületre a nyomdai jelek számára.

Hasznos nyomtatható méret magassága = Y – G – S
Például: 700 mm – 10 mm – 10 mm = 680 mm

Hasznos nyomtatható méret szélessége = X – (2×M)
Például: 1000 mm – (2 × 5 mm) = 990 mm

A megfelelő ívméret meghatározásához fontos, hogy a nyomdagép számára elengedhetetlen nyomdai jeleket, és azok mellett technológiailag szükséges szabad papírfelületeket is biztosítsunk az alábbiaknak megfelelően.

Figyelem! Ha ívnyomás esetén előre láthatóan nem tudnak teljesülni a méretezésben leírtak, akkor mindenképpen egyedi egyeztetés szükséges a megrendelés leadásakor!

Kilőtt állomány leadásakor kérjük tartsák be az alábbiakat

– Az ábra szerinti méretezés.
– A kilőtt állomány a teljes papírméretre készüljön.
– Terhelési skálát ne tegyenek az ívre, de a helyét feltétlenül szükséges kihagyni.

Y (ív magassága): A papírív teljes magassága.
G (ívfogás): 10 mm nem nyomtatható felület.
S (skála magasság): 7 mm magasság a nyomatás ellenőrző (mikro) skála számára fenntartva. A skála bárhol elhelyezhető az íven, kivéve a T (tiltott hely a skálának) területet.
T (tiltott hely a skálának): Technikai okokból a mérőskála nem helyezhető el az ív végétől számított 150 mm-es tartományban.
X (ív szélesség): A papír teljes szélessége.
F (szélső ívfékek): A papír mindkét szélén szükség van 8 mm tiszta papír felületre a kenődésmentes ívvezetéshez.
K (középső ívfék): A papír közepén szükség van 8 mm tiszta papír felületre a kenődésmentes ívvezetéshez. Ennek nem kell feltétlen az ív mértani közepére esnie.

Hasznos nyomtatható méret magassága = Y – (2×G) – S
Például: 640 mm – (2 × 10 mm) – 7 mm = 613 mm

Hasznos nyomtatható méret szélessége = X – (2×F) – K
Például: 900 mm – (2 × 8 mm) – 8 mm = 876 mm

Legnagyobb vágott oldalméret kiszámítása

Tehát 640 mm magas papír esetén magasságban 613 mm nyomtatható hasznos felülettel lehet gazdálkodni. Így 16 oldalas kilövés esetén a legnagyobb oldalmagasság kifutóval együtt 306,5 mm.
3-3 mm kifutó esetén pedig a lehetséges legnagyobb vágott méret 300,5 mm magas.

Kérjük, hogy a puhatáblás (ragasztókötött) kiadványok grafikai állományának méretezését és grafikai megoldásait az alábbiakhoz igazítsa. Keménytáblás (cérnafűzött) termékekre ez nem vonatkozik!

Belív mérete
A borítót ugyanakkorára vágjuk mint a belívet, ezért a borító mérete megegyezik a belív méretével.

Kifutó (bleed) mérete
Megegyezik a belív beállításaival. Alapértelmezetten 5 mm.

Gerinc
A gerinc méretét számolással határozzuk meg, mely az adott könyv papírjával és terjedelemével készül el. Kérjük mindig csak a végleges gerincméretre igazítva adja le a grafikai anyagát! A pontos gerincmérettel kapcsolatban keresse gyártmánygazda kapcsolattartóját!

Vágójelek
A PDF Exportálásnál beállítható a vágójelek pontos elhelyezése. Kérjük ne lógjanak be a jelek a kifutóba. A vágójelen kívül nem szükséges semmilyen egyéb jel használata.

Gerincjel (hajtásjel)
Mindenképpen kérjük ezek elhelyezését, hogy megfelelően ellenőrizhessük a pontos gerincméretet. Ezek a jelek a gyártásnál is fontosak, segítségükkel állítható be a tábla megfelelő pozícionálása a könyvtestre. A vágójelhez hasonlóan ezek se kerüljenek a kifutásba!

Nyitó biege
A borítón, a gerinctől 7 mm távolságra a nyitást segítő folytonos benyomódást (biege) préselünk a borító papírjába. A grafikai tervezés során célszerű ezt a 7 mm-es távolságot szemelőtt tartva, kerülni a fontosabb grafikai elelmek elhelyezését ezen a területen.

A ragasztókötéssel készített termékek gyártástechnológiájából adódóan a belív lapokból pár milliméter „elvész” a grafikából. Ez egyfelől abból fakad, hogy a lapok közé valamennyire befolyik a ragasztó ami miatt az nyilván nem nyílik ki teljesen. Ugyanakkor a belív lapok esetén optikailag is torzult képet láthatunk, mert a lapok kinyitása miatt az egymásra felfekvő lapokat nem megfelelő szögben látjuk a kötésnél. Továbbá a belív oldalkenése miatt nagy körültekintéssel kell kezelni az esetleges átfutó grafikát a belív és a borító között.

Belívek széttolása

Az, hogy mennyire lehet teljesen kinyitni a kiadványt például a közepén, ez függ:
– a terjedelemtől (lapok száma),
– a papír típusa és vastagsága,
– a termék formátuma (oldalméret),
– a kinyitás ereje (mennyire feszegetjük esetleg a kiadványt, mennyire nyomjuk le az első lapokat).

E miatt nincs egy konkrét érték, ami minden esetre megfelelő lehet, de a tapasztalatok alapján mindenképpen célszerű legalább 1,5-2 mm-el eltolni mindkét oldali képet a gerinctől. Illetve javasolt kerülni az olyan grafikai megvalósítást, ahol karakterek, arcok, lényeges képi elemek kerülnének a gerinc vonalába.

---

Borító és belív találkozása

A belívek széttolásához hasonlóan (lásd fent) a belív és borító találkozásánál is elvesznek felületek az eredeti oldalformátumból a ragasztás miatt. E miatt nem érdemes a belív és borító közé grafikát (képet, szöveget, ferde vonalat, stb.) átfuttatni. Amennyiben ez mégis elkerülhetetlen, úgy 7 mm-t kell eltolni a borító és a belív grafikáját is a gerincvonaltól!

Ehhez „ketté kell vágni” a képet és az összesen 14 mm fehér széttolásba visszaengedni őket, hogy a ragasztást követően folytatólagos legyen a kép, leragasztási veszteség nélkül. Gyakorlatban ezt legegyszerűbben a kép duplikálásával lehet megoldani InDesign-ban, ahogy a fenti videó mutatja.

Kérjük, hogy keménytáblás könyv táblaborítójának grafikai állományának méretezését és grafikai megoldásait az alábbiakhoz igazítsa. Puhatáblás (ragasztókötött) termékekre ez nem vonatkozik!

Belív mérete
A táblaborító 3 mm-el mindig túlnyúlik a könyvtest lapjain (a túlnyúlás neve kantni). Ezért a táblaborító méretét a belívnél nagyobbra kell tervezni.

Táblaborító vágott mérete
A táblaborító oldalainak méretét a belívhez képest a kantnival (3 mm) megnövelt méretűre kell állítani.

Gerinc
A gerinc pontos méretét nyomatlan makettkönyv alapján határozzuk meg, mely makett az adott könyv papírjával és terjedelemével készül el. Kérjük mindig csak a végleges gerincméretre igazítva adja le a grafikai anyagát! A pontos gerincmérettel kapcsolatban keresse gyártmánygazda kapcsolattartóját!

Kifutó (bleed) mérete
A belív kifutójától eltérően a táblaborító kifutóját (bleed) legalább 15 mm méretűre kell beállítani! Tehát Belív méret + 3 mm kantni + 15 mm! Ez a méret táblalemezre való visszahajtás és ragasztás miatt szükséges.

Kifutó kép
Minden olyan grafikai elemet (képet, tónust, vonalat) ami a készterméken a táblaborító széléig kell érnie 15 mm-el túl kell futtatni a vágott méreten.

Vágójelek
A PDF Exportálásnál beállítható a vágójelek pontos elhelyezése. Kérjük ne lógjanak be a jelek a kifutóba. A vágójelen kívül nem szükséges semmilyen egyéb jel használata. Javasoltak az alábbi beállítások keménytábla esetén:

Gerincjel (hajtásjel)
Mindenképpen kérjük ezek elhelyezését, hogy megfelelően ellenőrizhessük a pontos gerincméretet. Ezek a jelek a gyártásnál is fontosak, segítségükkel állítható be a tábla megfelelő pozícionálása a könyvtestre. A vágójelhez hasonlóan ezek se kerüljenek a kifutásba.

Beütés
A táblaborító belső felépítése olyan, hogy a gerinclemez és a táblalemezek nem érintkeznek egymással, hogy a könyv kinyitható legyen. Ezt a részt nevezzük beütésnek, erre a területre nem célszerű hasznos grafikai elemet tenni, mert ezen a részen hajlik meg a kemény borító nyitáskor. (A táblalemez csak kb a szaggatott vonalig ér.)
A beutés távolsága 7 mm a gerinc szélétől, ezt érdemes figyelembe venni a tervezéskor.

A hibrid effekt lakk esetén a nyomat teljes felülete lakkozva van két rétegben.
– Az egyik lakk réteg teli fényes UV lakk,
– a másik egy formalakk.
Ahol a két lakkréteg fedésbe kerül egymással, ott az aktuálisan alkalmazott lakk anyagok reakcióba lépnek egymással és létre jön a felület érdességével (matt vagy narancsbőr hatással) járó vizuális lakk effekt.

Ebből következően a hibrid effekt lakk formáknál minden esetben a hagyományos spot lakkozáshoz képest inverz állású lakkforma állományt kell készíteni!

A hibrid lakkforma leadását az állományokban technikailag ugyanúgy kérjük, mint a hagyományos formalakk vagy egyéb speciális technológiák formáit. A colorral azonos PDF oldalon, felülnyomott direkt színként!

Formalakkot, prégformát, stancformát és minden egyéb olyan elemet, ami nem ténylegesen nyomtatandó, csak valamilyen szerszám vagy formakészítéshez kellhet, kérjük minden esetben direkt színként (spot color) legyen leadva az állományban! Ne külön fájlban szerepeljen (vagy külön oldalon), hanem a nyomtatandó színkivonatokkal együtt legyen kompozitként megírva a PDF-ben!

Olyan munkák esetében, melyek a kötészeti feldolgozás során stancolásra kerülnek, különös figyelmet kell fordítani a stancolási információ megfelelő átadására. A stanckontúr lehetőség szerint ne külön fájlként, hanem az anyagba ágyazva jelenjen meg, és abban vektorosan szerepeljen. A stanckontúr minden esetben csak 100%-os direkt színt, pontosabban egy, a nyomás során nem használt színt tartalmazhat. Soha ne tegyük a stanckontúrt a négyszínbontás részévé!

A stanckontúr mindig legyen felülnyomásra (overprint) állítva! Ez a beállítás bármilyen vektorgrafikus vagy oldalszerkesztő szoftverrel elvégezhető. A stanckontúr helyes beállításait a legkönnyebben Adobe Acrobat Pro DC program segítségével ellenőrizhetjük. Nyissuk meg az elkészült PDF-et, majd válasszuk ki az Tools > Print Production menü Output Preview pontját. Akkor jártunk el helyesen, ha a stanckontúr színének eltávolításakor a kontúr helye egyáltalán nem látszik, és az adott szín kikapcsolása nem befolyásolja a nyomatra kerülő grafikát.

Letölthető stancformáinkat ITT elérheti.

Ebben az esetben nagyon fontos a regiszterlépcsők könnyű beazonosíthatósága, ezért a stancolandó regiszter tag utolsó lapjának hátoldalára egy speciális jelet, egy 5×5 mm 50%-os fedettségű egy szín fekete (gray) négyzetet kérünk betenni. A négyzet elhelyezése a stancolt terület lehulló részében legyen. A fele az alap vágáson kívülre, vízszintes vágás alatt 5 mm-re legyen pozícionálva. Így vágás után, de stancolás előtt jól látható a regiszterek tagolása.