Technológiai tudnivalók

Gyakran ismételt kérdések és válaszok

Cégünk folyamatosan a professzionális kiszolgálásra törekszik mind az általunk készített termékek, mind a megrende­lőinknek nyújtott támogatás tekinteté­ben. Ennek érdekében igyekszünk honlapunkon is fókuszálni azokra a leggyakrabban előforduló kérdésekre, amik legtöbbször befolyásolják negatívan a nyomdatermékek tökéletes gyártási minőségét. Igyekszünk segíteni a megrendelőinknek, hogy előre elkerülhetőek legyenek a leggyakrabban előforduló állományhibák.

Anyagleadási folyamat

Az imprimálás lényege az állomány előkészítési folyamatok végén megbizonyosodni a kinyomtatandó grafika tartalmi és technológiai helyességéről. Ez a folyamat az ügyfél oldalán indul a PDF létrehozásával, ez után a nyomdánál folytatódik a PDF megfelelő feldolgozásával. Mindkét részen történhetnek hibák, ezért célszerű a láncolat végén (közvetlenül a nyomóformakészítés előtt) elektronikus imprimálással megbizonyosodni a végső állapot helyességéről.

A színek imprimálására (előzetes ellenőrzésére) célszerű színmintát kérni a nyomdától még az állomány készítésének fázisban, hogy legyen idő az esetlegesen szükséges színkorrekció elvégzésére az állományban.

A megrendelő és a nyomda szempontjából is a legjobb megoldás, ha zárt állományokat kapunk (PDF). Honlapunkon megtalálható anyagleadási segédleteink (PDF írás, PDF ellenőrzés, Colormanagement) segítenek eligazodni azok között a kritériumok között, amelyek alapján “nyomdakész eredeti” fogalmával tudjuk illetni az állományokat.

Természetesen cégünk vállal kéziratból, kép eredetikből való feldolgozást is, ennek részleteiről a Repro szolgáltatások menüpont alatt tájékozódhat!

Elektronikus állományait Prinect Portal rendszerünkön keresztül tudja eljuttatni hozzánk, melynek használatához egyszeri regisztráció szükséges.

Elsősorban az Ügyfélkapunk webes felületén elérhető Prinect Portal rendszeren keresztül történő online anyagleadást preferáljuk. Lényeges, hogy az állományok a technológiai feltételeknek megfeleljenek.

NEM JAVASOLJUK az alábbi módokon leadni a PDF állományokat:
E-mail: Általában az állományok mérete miatt nem alkalmazható.
Fájltovábbító szolgáltatások (WeTransfer, MammutMail, ToldaCuccot): Ezek a szolgáltatások egy harmadik fél szerverét használják, ezáltal mind a feltöltés, mind a letöltés hosszadalmasabb procedúra, ami lassíthatja a gyártás elkezdését. Az állományok konkrét megrendelésekhez történő beazonosítása szintén nehézkesebb mint a saját Prinect Portal rendszerünk esetében, ahol az állományok a konkrét megrendelésekhez kapcsolódnak már a feltöltés pillanatában.
Felhő alapú tárhely szolgáltatások (Google Drive, Dropbox): Ezek használata általában regisztrációhoz vagy engedélyhez kötött, ilyen regisztrációkat biztonsági okokból nyomdánk nem végez. A felhő alapú tárhelyekről való letöltésnél komoly probléma az ott lévő állományok között való eligazodás is, ezért a félreértések elkerülése érdekében kérjük, ne használja fájltovábbításra.

A legjobb módszer, ha weboldalunkon található PDF írás segédlet iránymutatásai alapján készíti el a leadandó PDF állományait, melyeket önállóan is ellenőrizhet a PDF ellenőrzés segédletünk szerint. Azonban a nyomda ördöge nem alszik, így mindenképpen javasolt az elektronikus imprimálás a Prinect Portal rendszeren keresztül.

A színhelyesség ellenőrzésére ajánlott a nyomtatás megkezdése előtt színhelyes, nyomtatott proofot kérni színmintának! Ennek ellenőrzésével feltárhatók olyan hibák vagy félreértések, amik a nem megfelelő colormanagement beállításokra vezethetők vissza, és nem várt színeltéréseket okozhatnak.

Állományok beállításai

Íves ofszet technológia esetén az átlagos akcidens nyomdatermékek esetén a javasolt képfelbontás 300 dpi. A hozzánk leadott állományokon lefuttatott Preflight ellenőrzésünk a 150 dpi alatti képfelbontásokat tekinti állományhibának, mert a tapasztalatok alapján ez az a határ ahol már a nyomaton is láthatóvá válik a gyengébb képminőség.

Ugyanakkor a túl nagy képfelbontás esetenként indokolatlanul meg tudja növelni az állomány méretét, ezért az általunk javasolt PDF írási beállítások alapján a 450 dpi feletti képfelbontás nem érvényesül a PDF állományban.

150 dpi megfelelő minőséget jelenthet, de a 72 dpi képfelbontás már nem.

Sokszor előforduló hiba, hogy a DTP szerkesztés során (InDesign) nem fordítanak figyelmet a felülnyomások megfelelő beállítására, illetve nem állítják be, hogy a DTP program a monitoron szimulálja a felülnyomásokat, ami azt eredményezheti, hogy a szerkesztéskor nem az a vizuális összhatás látszik, amit az állomány ténylegesen tartalmaz, és ami majd a papírra kerül a nyomtatáskor.

Ügyeljünk rá, hogy mindig be legyen a felülnyomás szimuláció állítva a szerkesztés során.

A nem megfelelő felülnyomások a színezetekre is hatással lehetnek, ha az egymást fedő objektumok színei „összekeverednek”. Fontos a megfelelő felülnyomás beállítás az ofszet nyomtatási technológia esetén a papírnyúlások okozta vizuális hatások megelőzése érdekében is. 

Fehér elemek felülnyomása

A fehér elemek amennyiben felülnyomottra vannak állítva (overprint fill), akkor gyakorlatilag nem látszanak. Eltűnnek nyomtatáskor. Az így beállított objektumokat preflight ellenőrzésünk keresi, és találat esetén hibára futtatja.

A fehér elemek eltűnnek, ha azok felülnyomásra vannak állítva.
Felesleges segédjelek állományhibának minősülnek.

Csak vágójel. Az egyéb nyomdai segédjelek (színskála, passzerjel) rossz beállítások esetén hasznos területet vehetnek el a kifutókból. Alkalmazásuk egyébként sem indokolt, mert a nyomdai gyártáshoz saját nyomdai jeleket használunk az íveken, ezért használatukat kérjük mellőzzék!

A vágójel (és a megfelelő trimbox beállítás) viszont fontos a megfelelő nyomdai gyártáshoz, ezért kérjük, fordítson megfelelő gondot ezekre!

Nagyobb méretű fekete felületek esetén a 100% fekete fedettség nem ad elég mély fekete színezetet. Ilyen esetekben kérjük, kerülje az indokolatlanul nagy összfedettséget, mivel a négy szín egymásra nyomtatása egy határon túl már nem ad mélyebb fekete árnyalatot, viszont száradási problémákat okozhat a nyomaton.

Megfelelően mély fekete színezetet ad (megfelelő összfedettség mellett) a C65%, M53%, Y51%, K100% kombináció, vagy a C60%, M40%, Y40%, K100%. A cián többlet azért szerencsés, mert az európai ember az enyhén kékes feketét érzi tisztább, mélyebb feketének.

A túl nagy festék összfedettség állományhibának minősül.

Fekete színű folyószövegek esetén indokolatlan mélyíteni a feketét, a betűkontúrok élességére viszont rossz hatással van a szövegek több színből való nyomtatása, ezért kérjük, ezek 100% fekete színkitöltést tartalmazzanak csak!

Az anyagokat kompozit (tehát nem színrebontott) formában várjuk!

A fájlok kizárólag a nyomtatásra kerülő színeket tartalmazzák (kivétel stancforma, prégforma)!

Az anyag csak CMYK színtérben definiált színeket tartalmazhat (kivéve természetesen a direkt színeket)!

Vágott méreten belül ne használjon registration color típusú fekete színezetet! Ez egy 400% (C100%, M100%, Y100%, K100%) kitöltési arányt tartalmazó színezet, amely technológiai jelekhez (vágójel) használatos.

betűkészleteket minden esetben ágyazzák be a PDF-be annak írásakor (embed), vagy alakítsák görbévé a betűproblémák elkerülése érdekében!

A rossz fontbeágyazás állományhibának minősül.

A gyártástechnológiából adódóan az olyan termékeknél, ahol a grafika bármilyen eleme (kép, tónus) egészen a lap széléig ér, szükséges ezeket a grafikai elemeket “túllógatni” a vágás vonalán. A vágáson kívülre eső, a gyártás során a vágás következtében leeső területet nevezzük kifutónak. Ennek mérete lehetőleg 5 mm legyen legalább. (Táblaborítók esetén a tábla belsejére való visszahajlás miatt minimum 15 mm szükséges.) Itt olvashat bővebben a táblabborítók méretezéséről.

A kifutó hiánya állományhibának minősül.

Kérjük, hogy az oldalak méretét egyértelműen határozzák meg oldalgeometria (trim size) segítségével. Egyéb nyomdai jelek (regisztráció, skálák) használatát kérjük, kerülje!

Nyomdakész fájlokat kizárólag PDF formátumban fogadunk el (lehetőleg PDF X-4 formátumban)! Általános szabály, hogy minél kevesebbszer konvertálja az anyagot, annál biztosabb a jó végeredmény. Megfelelő PDF írásához itt talál beállítási javaslatot.

A fájlokat oldalakra bontva (single page) kérjük megírni, tehát a kész fájl egy oldala a valóságban is egy oldal méretű legyen! Egy állományba több oldal is kerülhet. Oldalpárokat (spread) ne küldjön, kivéve, ha olyan borítóról van szó, amely Ön által beállított és megtervezett gerincet vagy egyéb kiegészítőt tartalmaz.

Annak érdekében, hogy a leadott PDF állományok minél inkább megfeleljenek az általunk alkalmazott nyomtatási technológiának fontos, hogy az állományok szerkesztése során az adott termék paraméterein túl figyelembe vegyük a technológiai feltételeket is, és ezeknek megfelelően állítsuk be a programjaink colormanagement paramétereit, valamint a PDF írás során választható opciókat.

Amennyiben elakadt ezen paraméterek megfelelő beállításaiban, úgy lehetőség van arra, hogy távolról bejelentkezve az Ön számítógépére, segítsük a beállítások pontosítását. Ehhez egy megfelelő Távoli asztal kapcsolatra van csupán szükség.

Colormanagement

A színezetek pontos meghatározásában mindig részt vesznek az ICC színprofilok. Ezek a profilok határozzák meg pontosan, hogy egy konkrét CMYK színezet milyen L*a*b* színezetnek felel meg. Segítségükkel válthatóak át a színek különböző nyomtatási eljárások között.

Ha csak most találkozott a colormanagement használata segédletünkkel vagy most először írta meg nyomdakész PDF-jét PDF írás segédletünk alapján, akkor előfordulhat, hogy az eddig megfelelő egyszín fekete szövegek CMYK négyszínből íródnak meg a PDF-ben.

Ennek a jelenségnek az oka általában

A szerkesztéshez beállított (Color Settings -> Working Spaces CMYK) színtér eltér a PDF írásnál beállított CMYK színtértől.

Mit tegyünk hogy megoldódjon?

  1. A Color Settings -> Working Spaces Destination CMYK mezőbe is állítsuk be a PDF írásnál szereplő, megfelelő ICC színprofilt! Ez esetben gyakorlatilag a rendszer nem fog színkonerziót csinálni a PDF írásnál, mivel a szerkesztés és a PDF kimenet színtere azonos.
  2. A PDF írásnál a Colour Conversion mezőben fontos, hogy ne a Convert to Destination, hanem Convert to Destination (Preserve Numbers) lehetőséget válasszuk. Ez segít a „tiszta” CMYK (pl.: 100% K) számértékek megtartásával.

IGEN! Ha nem foglalkozunk a modern DTP szoftverek (InDesign, Photoshop, Illustrator) colormanagement beállításaival, a színkezelés akkor is hatással lesz a színfeldolgozási műveletekre. Az operációs rendszer mindenféleképpen fog ICC színprofilokkal kalkulálni. Legfeljebb ha nem kalibrált a monitorunk, és „nem foglalkoztunk” a colormanagement beállításainkkal, akkor nem megfelelő színprofilok alapján teszi ezt.

A kalibrálatlan monitor esetén a gyári, alapértelmezett monitor RGB színprofillal fogja megjeleníteni a monitoron az adott kép színezeteit (nem színhelyesen). A „nem hozzápiszkált” colormanagement beállítások esetén a Photoshop az alapértelmezetten beállított U.S. Web Coated (SWOP).icc nevű színprofillal fogja a kép színeit konvertálni, ami az amerikai kontinensen használt tekercsnyomtatási technológia alapértelmezett színprofilja. Ez semmiképpen nem megfelelő az európai gyártási környezetben.

Tehát nagyon fontos, hogy foglalkozzunk a színprofilokkal! Segítségükkel és megfelelő használatukkal mindenképpen sokkal pontosabb színezeteket fogunk látni a monitorunkon a végleges nyomat színezeteihez képest. Kérjük, mindig használják a nyomda által aktuálisan az adott papírhoz javasolt színprofilt, hogy elkerülhetőek legyenek a rossz beállításokból fakadó váratlan színeltérések!

IGEN! Ajánlott. Minden, a reprodukciós munkafolyamatban résztvevő berendezés (szkenner, monitor, proof nyomtató, nyomdagép, stb.) kalibrációja és beállítása szükséges a megfelelő végeredmény eléréséhez. Monitorok esetében az igények és elvárások, valamint a monitor állapotától függően heti, havi, vagy féléves rendszerességű, műszerrel történő kalibráció javasolt. A szemre történő beállítása a monitoroknak nem javasolt, mivel kellő pontosság csak műszeres mérésekkel szavatolható az előírt nyomdaipari szabványokhoz. Ez érvényes az újonnan vásárolt monitorokra is, mivel a gyártók alapbeállításai csak általános felhasználási esetekre optimalizáltak.

Az egyedi beállítás (kalibráció), profilkészítés azért szükséges, mert a gyártó a sorozatgyártás során nem tudja a teljes beállítási pontosságot biztosítani, illetve nincs módja az adott eszközt felkészíteni az eseti sajátosságok (megvilágítás, stb.) figyelembevételére.

Természetesen a monitor kalibrációja önmagában nem elég a színhelyes megjelenítésre. Szükséges még a különféle programokban a megfelelő Colormanagement beállítások használatára is!

Az ICC színprofilok egyszerű bináris fájlok. Ahhoz hogy az operációs rendszeren keresztül a programok és eszközök (Photoshop, Acrobat, Monitor) használni tudják őket, a számítógép megfelelő rendszermappáiban kell lenniük.

Microsoft Windows (XP, Win7, Win10) alatt
ICC Rendszermappa elérése:
Windows > System32 > Spool > Drivers > Color 

Windows operációs rendszerben a letöltött ICC profil állományra jobb egérrel kattintva lehetőség van automatikus telepítésre.

Mac OS X (10.4-től) alatt
ICC Rendszermappa elérése:  
Library > Colorsync > Profiles

Figyelem! Mindkét operációs rendszer esetében szükség lehet az adott, éppen használt DTP program (InDesign, PhotoShop, stb.) újraindítására, hogy a frissen telepített ICC színprofil megjelenjen a színprofilok listájában.

Termék specifikus tudnivalók

A megfelelő ívméret meghatározásához fontos, hogy a nyomdagép számára elengedhetetlen nyomdai jeleket, és azok mellett technológiailag szükséges szabad papírfelületeket is biztosítsunk az alábbiaknak megfelelően.


Kilőtt állomány leadásakor kérjük tartsák be az alábbiakat

– Az ábra szerinti méretezés.
– A kilőtt állomány a teljes papírméretre készüljön.
– Terhelési skálát ne tegyenek az ívre, de a helyét feltétlenül szükséges kihagyni.

Y (ív magassága): A papírív teljes magassága.
G (ívfogás): 10 mm nem nyomtatható felület.
S (skála magasság): 10 mm magasság a nyomatás ellenőrző skála számára fenntartva. A skála bárhol elhelyezhető az íven.
X (ív szélesség): A papír teljes szélessége.
M (margó): A papír mindkét szélén szükség van 5 mm tiszta papír felületre a nyomdai jelek számára.

Hasznos nyomtatható méret magassága = Y – G – S
Például: 700 mm – 10 mm – 10 mm = 680 mm

Hasznos nyomtatható méret szélessége = X – (2×M)
Például: 1000 mm – (2 × 5 mm) = 990 mm

A megfelelő ívméret meghatározásához fontos, hogy a nyomdagép számára elengedhetetlen nyomdai jeleket, és azok mellett technológiailag szükséges szabad papírfelületeket is biztosítsunk az alábbiaknak megfelelően.


Kilőtt állomány leadásakor kérjük tartsák be az alábbiakat

– Az ábra szerinti méretezés.
– A kilőtt állomány a teljes papírméretre készüljön.
– Terhelési skálát ne tegyenek az ívre, de a helyét feltétlenül szükséges kihagyni.

Y (ív magassága): A papírív teljes magassága.
G (ívfogás): 10 mm nem nyomtatható felület.
S (skála magasság): 7 mm magasság a nyomatás ellenőrző (mikro) skála számára fenntartva. A skála bárhol elhelyezhető az íven, kivéve a T (tiltott hely a skálának) területet.
T (tiltott hely a skálának): Technikai okokból a mérőskála nem helyezhető el az ív végétől számított 150 mm-es tartományban.
X (ív szélesség): A papír teljes szélessége.
F (szélső ívfékek): A papír mindkét szélén szükség van 8 mm tiszta papír felületre a kenődésmentes ívvezetéshez.
K (középső ívfék): A papír közepén szükség van 8 mm tiszta papír felületre a kenődésmentes ívvezetéshez. Ennek nem kell feltétlen az ív mértani közepére esnie.

Hasznos nyomtatható méret magassága = Y – (2×G) – S
Például: 640 mm – (2 × 10 mm) – 7 mm = 613 mm

Hasznos nyomtatható méret szélessége = X – (2×F) – K
Például: 900 mm – (2 × 8 mm) – 8 mm = 876 mm


Legnagyobb vágott oldalméret kiszámítása

Tehát 640 mm magas papír esetén magasságban 613 mm nyomtatható hasznos felülettel lehet gazdálkodni. Így 16 oldalas kilövés esetén a legnagyobb oldalmagasság kifutóval együtt 306,5 mm.
3-3 mm kifutó esetén pedig a lehetséges legnagyobb vágott méret 300,5 mm magas.

Kérjük, hogy a puhatáblás (ragasztókötött) kiadványok grafikai állományának méretezését és grafikai megoldásait az alábbiakhoz igazítsa. Keménytáblás (cérnafűzött) termékekre ez nem vonatkozik!

Belív mérete
A borítót ugyanakkorára vágjuk mint a belívet, ezért a borító mérete megegyezik a belív méretével.

Kifutó (bleed) mérete
Megegyezik a belív beállításaival. Alapértelmezetten 5 mm.

Gerinc
A gerinc méretét számolással határozzuk meg, mely az adott könyv papírjával és terjedelemével készül el. Kérjük mindig csak a végleges gerincméretre igazítva adja le a grafikai anyagát! A pontos gerincmérettel kapcsolatban keresse gyártmánygazda kapcsolattartóját!

Vágójelek
A PDF Exportálásnál beállítható a vágójelek pontos elhelyezése. Kérjük ne lógjanak be a jelek a kifutóba. A vágójelen kívül nem szükséges semmilyen egyéb jel használata.

Gerincjel (hajtásjel)
Mindenképpen kérjük ezek elhelyezését, hogy megfelelően ellenőrizhessük a pontos gerincméretet. Ezek a jelek a gyártásnál is fontosak, segítségükkel állítható be a tábla megfelelő pozícionálása a könyvtestre. A vágójelhez hasonlóan ezek se kerüljenek a kifutásba!

Nyitó biege
A borítón, a gerinctől 7 mm távolságra a nyitást segítő folytonos benyomódást (biege) préselünk a borító papírjába. A grafikai tervezés során célszerű ezt a 7 mm-es távolságot szemelőtt tartva, kerülni a fontosabb grafikai elelmek elhelyezését ezen a területen.


A ragasztókötéssel készített termékek gyártástechnológiájából adódóan a belív lapokból pár milliméter „elvész” a grafikából. Ez egyfelől abból fakad, hogy a lapok közé valamennyire befolyik a ragasztó ami miatt az nyilván nem nyílik ki teljesen. Ugyanakkor a belív lapok esetén optikailag is torzult képet láthatunk, mert a lapok kinyitása miatt az egymásra felfekvő lapokat nem megfelelő szögben látjuk a kötésnél. Továbbá a belív oldalkenése miatt nagy körültekintéssel kell kezelni az esetleges átfutó grafikát a belív és a borító között.

Belívek széttolása

Az, hogy mennyire lehet teljesen kinyitni a kiadványt például a közepén, ez függ:
– a terjedelemtől (lapok száma),
– a papír típusa és vastagsága,
– a termék formátuma (oldalméret),
– a kinyitás ereje (mennyire feszegetjük esetleg a kiadványt, mennyire nyomjuk le az első lapokat).

E miatt nincs egy konkrét érték, ami minden esetre megfelelő lehet, de a tapasztalatok alapján mindenképpen célszerű legalább 1,5-2 mm-el eltolni mindkét oldali képet a gerinctől. Illetve javasolt kerülni az olyan grafikai megvalósítást, ahol karakterek, arcok, lényeges képi elemek kerülnének a gerinc vonalába.

Az InDesign-ban nem széttolt, átfutó kép, és a gerincbe eső karakter torzultan, veszteséggel jelenhetnek meg a késztermékben.

Az InDesignban középen szétvágott, és 3-4 mm-el szétcsúsztatott kép, valamint a szóközhöz igazított átfutó szöveg segíti az optikailag is megfelelőbb késztermék gyártását.

Borító és belív találkozása

A belívek széttolásához hasonlóan (lásd fent) a belív és borító találkozásánál is elvesznek felületek az eredeti oldalformátumból a ragasztás miatt. E miatt nem érdemes a belív és borító közé grafikát (képet, szöveget, ferde vonalat, stb.) átfuttatni. Amennyiben ez mégis elkerülhetetlen, úgy 7 mm-t kell eltolni a borító és a belív grafikáját is a gerincvonaltól!

Ehhez „ketté kell vágni” a képet és az összesen 14 mm fehér széttolásba visszaengedni őket, hogy a ragasztást követően folytatólagos legyen a kép, leragasztási veszteség nélkül. Gyakorlatban ezt legegyszerűbben a kép duplikálásával lehet megoldani InDesign-ban, ahogy a fenti videó mutatja.

A szaggatott vonalig tart az oldalkenés (amivel a könyvtest rögzül a borítóban). Eddig a vonalig takar rá ragasztással a belívre a borító.

Kérjük, hogy keménytáblás könyv táblaborítójának grafikai állományának méretezését és grafikai megoldásait az alábbiakhoz igazítsa. Puhatáblás (ragasztókötött) termékekre ez nem vonatkozik!

Belív mérete
A táblaborító 3 mm-el mindig túlnyúlik a könyvtest lapjain (a túlnyúlás neve kantni). Ezért a táblaborító méretét a belívnél nagyobbra kell tervezni.

Táblaborító vágott mérete
A táblaborító oldalainak méretét a belívhez képest a kantnival (3 mm) megnövelt méretűre kell állítani.

Gerinc
A gerinc pontos méretét nyomatlan makettkönyv alapján határozzuk meg, mely makett az adott könyv papírjával és terjedelemével készül el. Kérjük mindig csak a végleges gerincméretre igazítva adja le a grafikai anyagát! A pontos gerincmérettel kapcsolatban keresse gyártmánygazda kapcsolattartóját!

Kifutó (bleed) mérete
A belív kifutójától eltérően a táblaborító kifutóját (bleed) legalább 15 mm méretűre kell beállítani! Tehát Belív méret + 3 mm kantni + 15 mm! Ez a méret táblalemezre való visszahajtás és ragasztás miatt szükséges.

Kifutó kép
Minden olyan grafikai elemet (képet, tónust, vonalat) ami a készterméken a táblaborító széléig kell érnie 15 mm-el túl kell futtatni a vágott méreten.

Vágójelek
A PDF Exportálásnál beállítható a vágójelek pontos elhelyezése. Kérjük ne lógjanak be a jelek a kifutóba. A vágójelen kívül nem szükséges semmilyen egyéb jel használata. Javasoltak az alábbi beállítások keménytábla esetén:

Gerincjel (hajtásjel)
Mindenképpen kérjük ezek elhelyezését, hogy megfelelően ellenőrizhessük a pontos gerincméretet. Ezek a jelek a gyártásnál is fontosak, segítségükkel állítható be a tábla megfelelő pozícionálása a könyvtestre. A vágójelhez hasonlóan ezek se kerüljenek a kifutásba.

Beütés
A táblaborító belső felépítése olyan, hogy a gerinclemez és a táblalemezek nem érintkeznek egymással, hogy a könyv kinyitható legyen. Ezt a részt nevezzük beütésnek, erre a területre nem célszerű hasznos grafikai elemet tenni, mert ezen a részen hajlik meg a kemény borító nyitáskor. (A táblalemez csak kb a szaggatott vonalig ér.)
A beutés távolsága 7 mm a gerinc szélétől, ezt érdemes figyelembe venni a tervezéskor.

A hibrid effekt lakk esetén a nyomat teljes felülete lakkozva van két rétegben.
– Az egyik lakk réteg teli fényes UV lakk,
– a másik egy formalakk.
Ahol a két lakkréteg fedésbe kerül egymással, ott az aktuálisan alkalmazott lakk anyagok reakcióba lépnek egymással és létre jön a felület érdességével (matt vagy narancsbőr hatással) járó vizuális lakk effekt.

Ebből következően a hibrid effekt lakk formáknál minden esetben a hagyományos spot lakkozáshoz képest inverz állású lakkforma állományt kell készíteni!

A CMYK nyomat színes képe.

A hibrid effekt formalakkja. Ahol fehér a forma, ott lesz fényes lakkfelület. Ahol pedig a fekete a forma ott a teli UV lakkal történő reakció miatt matt vagy rücskös a felület.

A teli UV lakkozott felület. Ehhez nem kell lakkformát leadni az állományban!

A hibrid lakkforma leadását az állományokban technikailag ugyanúgy kérjük, mint a hagyományos formalakk vagy egyéb speciális technológiák formáit. A colorral azonos PDF oldalon, felülnyomott direkt színként!

Formalakkot, prégformát, stancformát és minden egyéb olyan elemet, ami nem ténylegesen nyomtatandó, csak valamilyen szerszám vagy formakészítéshez kellhet, kérjük minden esetben direkt színként (spot color) legyen leadva az állományban! Ne külön fájlban szerepeljen (vagy külön oldalon), hanem a nyomtatandó színkivonatokkal együtt legyen kompozitként megírva a PDF-ben!

Lakkforma helyes beállítása Adobe InDesign programban. Direkt színben, felülnyomottan (overprint)!
Megfelelően létrehozott lakkforma ellenőrzése Acrobat Pro DC programban Overprint Preview eszközzel.

Olyan munkák esetében, melyek a kötészeti feldolgozás során stancolásra kerülnek, különös figyelmet kell fordítani a stancolási információ megfelelő átadására. A stanckontúr lehetőség szerint ne külön fájlként, hanem az anyagba ágyazva jelenjen meg, és abban vektorosan szerepeljen. A stanckontúr minden esetben csak 100%-os direkt színt, pontosabban egy, a nyomás során nem használt színt tartalmazhat. Soha ne tegyük a stanckontúrt a négyszínbontás részévé!

Nem megfelelő stancszerszám szín állományhibának minősül.

A stanckontúr mindig legyen felülnyomásra (overprint) állítva! Ez a beállítás bármilyen vektorgrafikus vagy oldalszerkesztő szoftverrel elvégezhető. A stanckontúr helyes beállításait a legkönnyebben Adobe Acrobat Pro DC program segítségével ellenőrizhetjük. Nyissuk meg az elkészült PDF-et, majd válasszuk ki az Tools > Print Production menü Output Preview pontját. Akkor jártunk el helyesen, ha a stanckontúr színének eltávolításakor a kontúr helye egyáltalán nem látszik, és az adott szín kikapcsolása nem befolyásolja a nyomatra kerülő grafikát.

Letölthető stancformáinkat ITT elérheti.

Nem megfelelő felülnyomás beállítás állományhibának minősül.

Ebben az esetben nagyon fontos a regiszterlépcsők könnyű beazonosíthatósága, ezért a stancolandó regiszter tag utolsó lapjának hátoldalára egy speciális jelet, egy 5×5 mm 50%-os fedettségű egy szín fekete (gray) négyzetet kérünk betenni. A négyzet elhelyezése a stancolt terület lehulló részében legyen. A fele az alap vágáson kívülre, vízszintes vágás alatt 5 mm-re legyen pozícionálva. Így vágás után, de stancolás előtt jól látható a regiszterek tagolása.

Prinect Portal használata

A Prinect Portal az imprimáló nézetben a feldolgozott PDF állományokról készült színhelyes fényképet jeleníti meg. Mivel a színhelyesség megköveteli, hogy a papír színét is helyesen szímuláljuk, ezért lát a monitor natív fehér színéhez képest egy szürkésebb, szímulált papírfehérséget (a papírosztálytól függően).

Ez a papírfehérség megegyezik a nyomópapír szabványban meghatározott fehérségével, és a színhelyes fénykép generálásakor állítódik be az adott termék nyomathordozójának megfelelő szabványos színezetűre.
A papírosztályokról és colormanagement beállításokról itt olvashat bővebben: https://prepress.pauker-holding.hu/hu/colormanagement-2/colormanagement-hasznalata/

A tényleges nyomtatás a nagyfelbontású és vektoros, feldolgozott PDF-ről történik, nem a színhelyes képről.
Azonban egy megfelelően kalibrált monitor esetén a Prinect Portal imprimatúra megjelenítése nagyon jó színezetbeli megközelítést tesz lehetővé a majdani nyomathoz.

A színezeteket nem, de az imprimatúra képének részletességét befolyásolja még annak raszteres formátuma,
ezért például a szövegek kontúrjait recésnek láthatja. https://prepress.pauker-holding.hu/ufaqs/oldaljovahagyo-nagyitott-nezetben-miert-recesek-a-betukepek/

Az imprimálási nézet megjelenítéséhez a Prinect Portal színhelyes fényképet készít (JPG formátumban) a feldolgozott nyomdai PDF oldalról. Mivel ezek a pixeles képek nem tartalmazhatnak vektoros elemeket, ezért nagyított nézetben láthatóvá válnak a fénykép képpontjai. Ez a jelenség a szövegek kontúrjainál a legszembetűnőbb.

Ugyanakkor pont ez a pixeles megjelenítési formátum jelent biztosítékot arra, hogy az oldal képe mindig minden böngészőben azonos módon jelenjen meg, ellentétben a vektoros elemek megjelenítési problematikájával (pl. felülnyomások megfelelő szimulációja).

Továbbá az oldaljóváhagyást egy olyan, lapozható oldalpáros nézetben is megtehetjük, ahol a lapozás effekt is szimulálva van, a tökéletesebb virtuális élmény érdekében. Ezt a lapozás szimulációt pedig csak pixelgrafikus képformátum használatával tudja a rendszer megvalósítani. A lapozós oldalnézet használatáról Prinect Portal segédletünkben olvashat.

Tehát a jelenség mögött egy technikai ok van, amit több dolog is indokol. A levilágítás azonban nem erről a JPG állományról történik, hanem a nagyfelbontású nyomdai PDF-ről, ezért semmilyen minőségromlást nem jelent a készterméken!

Nagyfelbontású PDF oldalrészlet.

Prinect Portal imprimáló nézet, ugyanarról az oldalrészletről.

A preflight egy automatikus szoftveres ellenőrzés, amely bizonyos előre beállított feltételek szempontjából vizsgálja meg az adott állományt. A preflight riport értelmezése, és az abban leírt hibák és figyelmeztetések javítása vagy ellenőrzése fontos a megfelelő nyomdatermék előállíthatósága szempontjából. Segítségként összeállítottunk egy rövid preflight riport értelmező lexikont, hogy könnyeben eligazodhasson az általunk vizsgált preflight eredmények között. Fontos tudni, hogy a preflightban vizsgált paraméterek nyomtatási technológiánként és nyomdánként is eltérőek lehetnek.

A Prinect Portal rendszer nem egy önálló rendszer, hanem a nyomdai feldolgozási rendszerünk része. Amennyiben még nem látja a konkrét munkát ezen a felületen, az azt jelentheti, hogy a megrendelésének állapota még nincs olyan feldolgozottságban, hogy a normál folyamatok szerint tudjuk fogadni az állományokat.

Amikor a rendszerünkben létrejön az elektronikus munka (amibe PDF állományokat lehet feltölteni), a Prinect Portal automatikus e-mail értesítést küld a regisztrált felhasználóknak.

Mivel a regisztrációt követő személyes hozzáférés generálása biztonsági okokból nem teljesen automatikus, ezért meg kell várni amíg valamelyik kollégánk a regisztrációkor megadott e-mail címre elküldi az Ön személyes felhasználónevét és jelszavát. Ebből következően hétköznaponként, elsősorban munkaidőben tudjuk vállalni a regisztrációra történő azonnali reakciókat.

Ugyanúgy mint ahogyan az első verziónál is tette az adott munka alá töltse fel oly módon, hogy a fájlnevét kiegészíti egy „jav” utótaggal. A beérkező állományok átláthatósága érdekében ne töltsön fel többször állományt ugyanazzal a fájlnévvel. A Prinect Portal állományfeltöltő rendszerünk használatáról rövid útutató videókból tájékozódhat.